Balatanodai nyár

Az idei első, borsodnádasdi, keleméri és ózdi fiatalokból álló turnus filmje.

A vitorláról fogok írni. Felszálltunk a kikötőnél, Eszmeraldával és Bettivel. Betti előre ment a hajó orrába, és Eszmeraldát hátba vágta a vas, amivel a vitorlát fel lehet húzni, épp hogy nem esett a vízbe, ami két méteres volt. Bogdán Péter voltam.

Seres Andrea videóinterjúja:

Császtok! Reggel a főzőcsoporttal elindultunk a teraszra húst pácolni, de még nem volt ott, mert a konyhások egy óráig vécéztek. Azt hittem, hogy soha nem fogjuk elkezdeni, de nagy nehezen megérkezett a hús.

Utána elkezdtük felvágni, de olyan kemény volt, hogy egy csorda marhát fejbe vágtam volna vele, és megdöglöttek volna. Jó sok idő múlva kiengedtett, elkezdtük egy olyan büdös pácba belemártani, mint a budi szippantó kocsi. A végén azt hittem hogy dobok egy rókát, de kibírtam.

Beri Krisztofer

Nekem eddig az volt a legjobb, hogy elmentünk a Festetics-kastélyba. Nagyon tetszett, érdekes volt, nagyon érdekes dolgokat láttunk a barátaimmal, és elmentünk sétálni. Találkoztunk egy bácsival, és harmonikázott, és nagyon tetszett nekem, és a barátaimnak is. Utána elmentünk enni a csárdába, az is nagyon jó volt, finom volt a hamburger, és a pizza is. Egy kicsit esett az eső, de nem is volt baj annyira.

Elmentünk megint sétálni, utána jött a busz, és hazavitt minket a táborba. Vacsoráztunk, nagyon finom volt. Aztána kiültunk a teraszra, énekeltünk, az is nagyon jó volt. Jött a takarodó, és este elkezdtünk zenét irni, utána álmosok voltunk és el aludtunk. Ennyi, sziasztok.

Váradi Simon

Bogdán Péter vagyok, a strandról írok. Az első nap már barátkoztam, a barátaimat úgy hívják, hogy Beri Kristóf és Seres Andrea, aztán mentünk le a partra és jót úsztunk. Másnap megint mentünk le a partra, olyan jegek voltak, mint az ujjam, hideg volt, de hűsítő.

Aztán mentünk a diszkóba, táncoltunk. Nagyon nagyon jót táncolt Marci bácsi is, amikor mentünk be, Kristóf majdnem kipukkant a nagy nevetéstől.

Sziasztok!

Amikor mentünk a keszthelyi múzeumba, láttam egy tigrist, és azt hittem, hogy él, és elfutottam, és csak futottam és futottam. Utána mondták, hogy meg van ölve, és ki van tömve. Nem csak ez az érdekes, hanem láttam egy szarvasfejet, és azt hittem, hogy él, és kérdeztem, hogy hol van a többi testrésze. Aztán egy macska szaladgált, és kergette a nyuszit. Majdnem elkapta, de kivettem a kezéből a nyuszit.

Aztán a mozdonykiállitáson voltunk, és láttunk vonatmakettet, és azt hittem, ha rájuk ülök, akkor elvisznek Sihuhu-országba, de rám szóltak hogy nem szabad ráülni, mert icike-picike, és széttörik alattam.

Aztán visszamentem a tigrishez, és be dumáltam neki, hogy mire veri magát a kis akármi, de rám morgott, és elszaladtam, és annyit mondtam: áááá, segitség!

Seres Andrea

Akad-e méreg a fazékban? Nyúlszárnyból készül-e vajon a leves? A főzőcsoportról készült videóból mindenre választ kapunk, és megismerjük a két főszakács, Piri néni és Béci véleményét is a történtekről.

Tegnap az éj leple alatt kiosont három ifjú garázdálkodni.

Tegnap reggel 6 órára kellett volna elindulni de 6 óra 30 és 7 óra között indult. Amikor megérkeztünk Pálkövére, lementünk a strandra. De jött egy viharfelhő, és ki kellett jönni a vízből. Most itt vagyunk Pálkövén, a kreatív csoport lent van a strandon, a médiacsoport épp egy klipet állít elő, a főzőcsoport pedig főzi a gulyáslevest. Az út is nagyon jó volt ide a Balatonra. És nekem nagyon jó itt a strandon. Van egy jó fej táborvezető, akit úgy hívnak, hogy Marci.

Ja, és a három fiú pedig kikent egy másik fiút fogkrémmel, és bekopogtak más szobájába.

Gáspár Erik

A Balaton

A Balatonál lenni jó, mert sok a játék és ez vakáció, forgatunk sütünk, főzünk, táncolunk és drámázunk is kreatívan fűzünk poharakat és sajtot díszítünk. 

Írta: Balogh Vivien:)