Balatanodai nyár

Sziasztok!

Amikor mentünk a keszthelyi múzeumba, láttam egy tigrist, és azt hittem, hogy él, és elfutottam, és csak futottam és futottam. Utána mondták, hogy meg van ölve, és ki van tömve. Nem csak ez az érdekes, hanem láttam egy szarvasfejet, és azt hittem, hogy él, és kérdeztem, hogy hol van a többi testrésze. Aztán egy macska szaladgált, és kergette a nyuszit. Majdnem elkapta, de kivettem a kezéből a nyuszit.

Aztán a mozdonykiállitáson voltunk, és láttunk vonatmakettet, és azt hittem, ha rájuk ülök, akkor elvisznek Sihuhu-országba, de rám szóltak hogy nem szabad ráülni, mert icike-picike, és széttörik alattam.

Aztán visszamentem a tigrishez, és be dumáltam neki, hogy mire veri magát a kis akármi, de rám morgott, és elszaladtam, és annyit mondtam: áááá, segitség!

Seres Andrea

Amikor kicsi volt anyukám, bele nyújtotta a lábát az arlói tóba és elkapta neki a hínár . Segítségért kiáltott , utána jött a keresztapám és segícséget nyújtott neki . Ez a mese úgy jött eszembe, hogy a a Balatonba rá léptem a hínárra.

Papp Rajmund Váradi Ernő