Balatanodai nyár

Búcsúzik a második putnoki és hangonyi turnus, nagyobb méretért katt a fotóra, amelyen (majdnem) mindenki rajta van.

Végül pedig következzen zenészeink és Bimbi meglepetésdala a foglalkozásvezetőkről a balatonfüredi csodakútnál. 

Szöveg:

Emlékszel még, ugye, a balatoni hétre,
ahogy együtt úszott néhány jóbarát?
De nosztalgikus a nóta, mikor horkolásig szólna,
de Béla nagyott kapott, igazán.
Réka azért szólna, hogy ne menjünk le a tóra,
hanem csináljunk inkább tényleg dobokat.
De Marci megszólal, hogy menjünk inkább azonnal,
és Peti sárgát osztott, igazán.

E-mailben, e-mailben, Roland, küldd el a képet!
De Gábor bá, Gábor bá megelőzte, jajj, anyám!

Nézd meg, kérlek, mit Norbi festett képet, igazán.

E-mailben, e-mailben, Roland, küldd el a képet!
De Gábor bá, Gábor bá megelőzte, jajj, anyám!

Emlékszel még, ugye, a balatoni hétre,
ahogy együtt úszott néhány jóbarát?

Minden jót a többi táborozónak!

Sziasztok!

Zenecsoportunk a turnus záróestjén előadta vendégeinknek nyári slágerét, részben a saját kezükkel készített hangszerekkel. A díszlet a festőcsoport műve.

Pár fotó a foglalkozásokról

Dalszöveg:

Balatoni napsütésben

süttetem a hasam éppen,

kergetem a halakat a vízben,

és nézem a csajokat a fényben.

Refrén:

Kóla robban a Balatonban,

minden egész jó, ha nyár van.

Se Kobra, se Bomba,

csak nézek jobbra-balra,

bárcsak sose érne véget...

EXKLUZÍV!

A dal próbaverziója

Nekem eddig az volt a legjobb, hogy elmentünk a Festetics-kastélyba. Nagyon tetszett, érdekes volt, nagyon érdekes dolgokat láttunk a barátaimmal, és elmentünk sétálni. Találkoztunk egy bácsival, és harmonikázott, és nagyon tetszett nekem, és a barátaimnak is. Utána elmentünk enni a csárdába, az is nagyon jó volt, finom volt a hamburger, és a pizza is. Egy kicsit esett az eső, de nem is volt baj annyira.

Elmentünk megint sétálni, utána jött a busz, és hazavitt minket a táborba. Vacsoráztunk, nagyon finom volt. Aztána kiültunk a teraszra, énekeltünk, az is nagyon jó volt. Jött a takarodó, és este elkezdtünk zenét irni, utána álmosok voltunk és el aludtunk. Ennyi, sziasztok.

Váradi Simon

Tegnap délután zenélni kezdtünk, mert azt találtuk ki közösen, hogy a sérült gyerekeknek meglepetés-zenélést tartunk. Örömet akarunk nekik szerezni. Az előző naphoz képest jobban ment a közös zenélés.

Aztán eljött a vacsora ideje. A vacsorát a főzőcsoport készítette el Sanyi vezetésével. Csirkehúst és sertéstarját grilleztek, és libanoni salátát csináltak hozzá. Meg kaptunk hozzá ásványvizet, és ez így egyben nagyon jó volt és finom.

A vacsora után kvízjátékot tartottunk.

Például kaptunk egy lapot, körök volt rajta, és a körhöz kapcsolódóan kellett valamit bele- vagy rárajzolni. Meg kérdések is voltak, például hogy a mi a blogunk címe, meg hogy melyik növény tartozik Tihanyhoz (megfejtés: levendula), meg hogy melyik névből van egy a táborban (megfejtés: Attila).

Utána egy darabot adtunk elő. Az volt a lényege, hogy a MAGYAR NEM KÜLÖNB, MINT A CIGÁNY, MERT EGYENLŐEK. Mi ezt úgy adtuk elő, hogy a cigány áll a boltnál, és a magyar odamegy hozzá, és megkérdi tőle, hogy elmegy-e vele diszkóba. A cigány erre azt mondja: „Nem lehet, mert te magyar vagy, én meg cigány.” Erre a magyar azt válaszolja: „Engem nem érdekel, mert szerintem nincs olyan, hogy cigány meg magyar.” És elmentek együtt a diszkóba.

Utána eljött az este, és zenéztünk, táncoltunk, szólt a cigányzene. Voltak lassúbb és gyorsabb számok is. Egy jót buliztunk. Utána meg 10 óra körül mentünk lefeküdni.

Németh Andrea

Reggel, mikor fölkeltünk, elkezdődött a szobák közötti szobatisztasági verseny. Nagyon jó helyezést értünk el, bár nagyon szorosan alakultak a pontszámok.

Öt perc szabadprogram után azon a helyen találkoztunk, ahol a megbeszélések szoktak lenni. Itt fölkészítettek minden csapatot a kirándulásra. Elmentünk reggelizni, nagyon ízlett mindenkinek a reggeli. Majd elindultunk Tihanyba, a Tihanyi apátsághoz. Útközben megálltunk egy helyen, ahol szép lovak voltak. Nagyon tetszett a Tihanyi apátság épülete. Fentről gyönyörű kilátás nyílt a Balaton vízére. Az apátságnál nagyon jó fotók készültek.

Miután mindent megtekintettünk, megpihentünk, és a zánkai strand felé vettük az irányt. Útközben megálltunk, és mindenki elfogyaszthatott egy finom lángost vagy hamburgert. Utána elindultunk a buszhoz – séta közben sok érdekes dolgot láttunk.

Amikor megérkeztünk a strandra, mindenki fürdőruhát vett fel. Belementünk a vízbe, ez mindenkinek kellemes volt. Jól éreztük magunkat a vízben, sokat bohóckodtunk és nevetgéltünk. Minderről sok fotót készítettek a dráma-média csoport riporterei.

Miután kijöttünk a vízből, mindenki kapott egy jégkrémet, s amíg elfogyasztottuk, addig napoztunk. Majd átöltöztünk és visszamentünk a buszhoz.

Utána elindultunk egy egyórás hajóútra. A kikötőnél a tanárok és a mentorok tartottak egy eligazítást arról, hogy hogyan viselkedjünk a hajón: mi biztonságos és mi nem az. Majd fölmentünk a fedélzetre, s minden helyiségét megtekintettünk.

Nagyon jó érzés volt egy óra hosszát hajózni a Balatonon! Erről is sok fotót készítettek a dráma-média csoport riporterei. Felmentünk a kapitányhoz is, bemutatkoztunk, s interjút is készítettünk vele.

Amikor visszaérkeztünk a kikötőhöz, kiszálltunk a hajóból. Visszamentünk a buszhoz, s visszaindultunk a pálkövei táborba. Itt még volt egy közös esti programunk. Énekeltünk két óra hosszáig – közben nagyon jól éreztük magunkat. Doboltunk, csörgőztünk.

Aztán eljött az alvás ideje. Ez egy nagyon különleges nap volt!

Oláh Dávid

Reggel 7:15-kor felkeltünk, megreggeliztünk és elmentünk kirándulni Tihanyba és Zánkára.

Láttunk szép lovakat és templomot, ami lassan 1000 éves lesz. A templomtól pár méterre volt egy rész, ahol ha régen kiabáltak, 12-szer hallották vissza, de mivel házakat építettek a dombra, így elveszett a visszhang. Aztán nagyon sokat gyalogoltunk, de megérte, mert szép volt a látvány.

Zánkán strandoltunk, mindenki nagyon jól érezte magát. Majd később elmentünk hajókázni. Ez egy különleges élmény volt, mert a legtöbben most hajókáztak először életükben. Volt köztünk olyan is, akinek hányingere volt.

Visszatérve a partra, elmentünk ebédelni. Volt, aki lángost evett, és volt, aki hamburgert. Mikor mindenki megebédelt, hazamentünk és csapatokat alakítottunk. Volt, aki focizott, volt aki röpizett, és volt, aki zenélt.

Ezekkel a programokkal telt el a napunk. Nagyon izgalmas és felejthetetlen nap volt számunkra.

ÉS MOST MINDENKI HAPPY :)

Baranyi Patrícia és Kótai Gabriella